Ennek a kérdésnek a felvetése teljes mértékben érthető és jogos. Ahhoz, hogy Jézus az legyen, akinek mondta magát (és mondják ma is a keresztyének), léteznie kellett. Különösen azért fontos a Jézus földi, fizikai létezését feszegető kérdés, mert élnie kellett a földön ahhoz, hogy meg is halhasson, majd pedig feltámadjon.

   Krisztus feltámadása adja az alapot a keresztyénség létezéséhez. Ezt Pál apostol így fogalmazza meg: ’Ha pedig Krisztus nem támadt fel, nincs értelme a mi tanításunknak, s nincs értelme a ti hiteteknek sem’ 1Kor.15:14.

A kereszténység csak filozófiai alapvetés?

Ha Jézus nem egy létező, földön élő személy volt, akkor a keresztyénség tanítása, felfogása, valamint mindaz, ami ebből fakad csak elmélet vagy csupán filozófiai alapvetés. Ahhoz, hogy a keresztyénség az igazságot és valóságot bemutató vallás legyen, annak az is a feltétele, hogy Jézus valós történelmi személy legyen, s a róla szóló (bibliai) tanítások igazak legyenek.

 Amikor Jézus személyével kapcsolatosan keressük a támpontokat, akkor alapvetően két oldalról érdemes közelíteni:

  • mi az, amit a Biblia tanít? (ez a Biblia hitelességének kérdését veti fel)
  • mi az, amit a Biblián kívül, más történelmi és régészeti forrásokból megtudhatunk? (fontos azonban, hogy hiteles történelmi forrásokat vizsgáljunk)

Ez a bejegyzés terjedelmi okok miatt nem tud kellően mélyre ásni, így szakmailag igazolni sem tud; nem is akar. Mindenesetre a keresztények (a Krisztus-hívők) meggyőződéssel hiszik, hogy Jézus egy földön élő, történelmi személy volt, aki a mai Izrael területén élt kb. 2000 évvel ezelőtt. A Biblián kívüli, ’külső’ bizonyítékok bőséges alátámasztást nyújtanak ebben a kérdésben egy külső érdeklődő számára. A keresztények számára azonban már önmagában a Bibliában található bizonyítékok, és azok belső rendszere is elegendő, hogy ezt tényként elfogadják.

Az alábbiakban csupán néhány hivatkozást szeretnénk adni, amely segít az eligazodásban. Miközben ezeknek a forrásoknak a hitelességét és tartalmát vizsgáljuk, akkor érdemes szem előtt a pártatlanság elvét. A Biblia hitelességét támogató érveket ugyanúgy előítélet nélkül kell megvizsgálnunk, mint az ennek ellentmondó gondolatmeneteket. A vélemények ugyanazon kritikai módon legyenek megvizsgálva, ügyelve arra, hogy amikor hitelességet keresünk, álláspontunk kialakításánál a pártatlanság elve minél inkább tudjon érvényesülni.

– írta: József, mérnök –