„Ja persze az Öreg 6 nap alatt megteremtette a Földet… utána Ádám és Éva ettek az almából, de ha jók leszünk és járunk templomba, akkor a felhőkön hárfázhatunk az angyalokkal…  Lol”

   Sokan a keresztény hitet egy elmúlt kor mítoszának tartják, aminek, nincs sok köze a világról szerzett tudásunkhoz, a hétköznapok valóságához. Ehhez az is hozzájárult, hogy az egyházak sokszor üressé vált szertartásainak erőtlensége nem tette vonzóvá a kereszténységet, nem tette elérhetőbbé Isten közel válóságának átélését.

Isten alakú űr...

   A bennünk levő Isten alakú űr (amiről Blaise Pascal ír) viszont szüntelenül hajt minket, hogy különböző dolgokkal töltsük be: népszerűséggel, sikerekkel, elismeréssel, anyagi javakkal, barátokkal, kapcsolatokkal, munkával, sporttal vagy sokan sajnos szenvedélyekkel. Viszont semmi és senki nem sem tudja igazán megelégíteni ezt a belső szomjúságunkat. Valami (Valaki) hiányzik a képletből.

   Külső körülmények időnként rákényszerítenek bennünket, hogy elgondolkodjunk, hogy mi értelme ennek az életnek. Ha a „vallásos hülyeségek” nem is vonzanak, gondolj Rá, Aki valóban megélte, amit tanított, elítélte a vallásos képmutatást. Jézus személyét, tanítását valóban érdemes megismerni. Üres vallásosságnál sokkal többet tartogat nekünk.

   Gondolj Jézusra, kérdezz, kutass, ő mondta, hogy: „Kitartóan keressétek, és megtaláljátok! Kitartóan kopogtassatok, és kinyitják nektek az ajtót!” vagy  “Kérjetek, és adatik nektek, keressetek, és találtok, zörgessetek, és megnyittatik nektek.” (mondta Jézus, Biblia, Máté evangéliuma 7. rész 7. vers).

– írta: Réka, tanár –